2013. június 29., szombat

Gyurma. Mert szuper!



nyelvnyújtogatós vidám katicák és virágok kukorica-gyurmából
Nagyon szeretem, ahogy az olaszok csomagolnak. Bármit vásárol az ember, ha szól, hogy ajándékba vinné, gyönyörűen becsomagolják, lehet az gyerekjáték, ékszer, háztartási cikk, vagy keksz. Felárat nem számolnak érte, van annyi eszük, hogy ez az üzletpolitikájuk része.
Mivel én is szoktam eladni képeket, úgy gondoltam, hogy teljesen időszerű beszereznem az ízléses csomagolás kellékeit. Sajnos, ha ezeket nem mázsaszámra rendeli az ember, akkor igen boros áruk van, viszont jó hír, hogy a dekorációk lelke otthon is elkészíthető.
Én csomagolópapírt ritkán szoktam dekorálni, mert a képek elég nagyok és azokhoz bizony jó sok időre lenne szükség, úgyhogy a selyemszalagokkal együtt vadászat tárgyát képezik a különféle méretű és mintájú papírok. A többi azonban vígan elkészíthető, csak némi türelem, néhány kellék és kézügyesség szükséges hozzá.
Kezdjük talán a habbal a tortán, vagyis a gyurmával.
Milyen gyurmát használjuk? Szerintem mindegy, a lényeg, hogy keményre száradjon, tiszta legyen és sikerélményt nyújtson. Én kétféle gyurmával szoktam dolgozni, az egyik a FIMO cég levegőn száradó air basic gyurmája, a másik egy konyhában kutyulható csudacucc.

KÉSZEN KAPHATÓ LEVEGŐN SZÁRADÓ GYURMA

gombok
Kezdeném a készen kapható levegőn száradó gyurmával. Vízben oldódik, és alapvetően két színben kapható; fehér illetve terrakotta. Karácsonykor lehet kapni arany és ezüst verzióban is. Állagra nagyon hasonlít az agyaghoz, jól mintázható, de nekem csak 2-3 cm-nél nagyobb és 10 cm-nél kisebb tárgyak sikerültek elfogadhatóan. Nagyon szórakoztató, egyszerű dolgozni vele és a munkafelület ha készen vagyunk, kiválóan tisztítható.
gyöngyök
Nem tartalmaz mérgező anyagokat és nem büdös, nyugodtan lehet vele dolgozni akár kisgyermek mellett is – már ha éppen hajlandó szundikálni ugyebár. Én ebből az anyagból díszgombokat (fel ne varrjuk ruhára, mert nem vízálló!!) , gyöngyöket, karácsonyi és húsvéti díszeket készítettem. A kész tárgyakat két napig hagytam szikkadni, hogy rendesen kiszáradjanak, majd akrilfestékkel befestettem. A tartósság kedvéért lehet őket lakkozni, már csak azért is, mert az akrilréteg könnyen lepattanhat.
Keresd a gombokat és a gyöngyöket
Hogy ne legyen rémálom a munka, készítsünk elő egy-két dolgot, mielőtt leülünk dolgozni. Kelleni fog egy filléres műanyag tányéralátét. Ez azért praktikus, mert így nem az asztalt koszoljuk össze és pillanatok alatt tisztítható; egy nedvszívó kis konyhai törölköző, amiben folyamatosan törölgetni fogjuk a kezünket (minden ki fog jönni belőle); egy kifogyott toll, hogy kisebb részleteket bele lehessen vésni, vagy rajzolni, ugyanerre kiváló, ha filléres boltban találunk gagyi manikűrkészletet; egy kis tálkában egy kevés víz az ujjaink nedvesítésére; egy kopottabb műanyag ecset arra az esetre, ha különálló darabokat akarunk összeilleszeni, mert bizony ahhoz türelem és egy vizes ecset kell majd. Saját tapasztalat alapján nem igazán lehet jól tapasztani/ragasztani ezeket a darabokat, úgyhogy inkább maradjunk az egy darabból álló részletgazdag tárgyacskáknál. Ja és természetesen egy lapos aljú műanyag, vagy porcelán tányér: a kész remekműveket erre helyezzük el, itt fognak megszáradni. Nagyjából 24 óra elteltével fordítsuk meg a kis tárgyakat, hogy mindenütt rendesen megszáradjanak.
karácsonyfadíszek 
Száradás után elképzelhető, hogy nem vagyunk megelégedve a felülettel, semmi baj, egy finom körömreszelővel hozzá lehet nyugodtan nyúlni, sőt akár vizes szivaccsal is, de ez utóbbi esetben érdemes újra szárítani mindent.
Ha tetszik a gyurma színe, nincs is több dolgunk, ha azonban színesíteni akarunk, akkor íme a tennivalók. Amikor minden megszáradt, elő az akrilfestékekkel (ezt fillérekért még közértben is találunk, nem muszáj méregdrágán művészfestéket venni), vagy ha találunk akciósan DEKOR MATT festéket akkor azzal, egy bögre vízzel, egy 4-es és egy 0-s ecsettel (én Munkácsy – ecset mániás vagyok, nagyon jók, minden művészellátóban lehet kapni és nem vészes az áruk).
húsvéti díszek
Egy guriga papírtörlő mindig jó, ha kéznél van, ja és a lényeg, ha gombokat, vagy gyöngyöket készítünk, akkor egy, a tv-s dobozból megmentett hungarocell kocka és néhány fogpiszkáló nagyon jó szolgálatot fog tenni a szárításhoz. Az akrilfesték max 10 perc alatt érintésszáraz, higgyük el, és ne taperoljuk, ha nem muszáj. Másnap lehet lakkozni, ehhez én konkrétan amolyan filléres boltban kapható átlátszó körömlakkot használok, mert eleve benne van az ecset, tiszta és nem teszek vele semmit tönkre. A lakkozást kint a kertben, teraszon, vagy legalábbis nyitott ablak mellett végezzük, gyerekektől távol, mert káros és ugyebár kellően görényszagú.

KUKORICAGYURMA

És most jöjjön a csudagyurma. Ez egy teljesen más műfaj, konyhában kell elkészíteni az alapot, majd anyagában festeni. Itt az előkészület tart tovább, és az eredmény minden fáradságot megér.
Jöjjön a recept:
-100 g folyékony vinil ragasztó (ebből én mázsaszámra tartok otthon, mert rengeteg mindenhez használható, nem büdös és leginkább nem mérgező, csak fel kell keverni használat előtt) tipp: ha beleszerettünk ebbe a technikába, brikolázs-nagykerben nézzünk utána, mert kis kiszerelésben elég drága
-50 g kukoricakeményítő
-2 teáskanál folyékony vazelin, amit patikában lehet beszerezni és amit én légies könnyedséggel helyettesítek babaolajjal
-1 teáskanál kézkrém (én a legismertebb ősi fémdobozos kék kézkrémet használom erre)
-1 teáskanál citromlé

Elkészítés

Nézzünk körül a konyhában és vegyük elő a kicsit megkopott teflonos bevonatú viz/tej, egyébforraló hosszúnyelű edénykénket, köszönjük meg az eddigi konyhai szolgálatot és ünnepélyesen avassuk be a hobbitárgyak közé. Ugyanezt megtesszük egy elfáradt fakanállal is. Komolyan vonjuk ki ezeket a tárgyakat a forgalomból, mert ugyan nem fogunk mérgekkel dolgozni, de mégse együnk ragasztót.. És különben is a teflon apró darabokban az ételben végzi, úgyhogy szép lassan komolyan érdemes lecserélni porcelán bevonatú edényekkel.
lepkék és virágok
A ragasztót, a babaolajat és a citromlevet beleöntjük a tálkába és jól elkeverjük. Hozzáadjuk a keményítőt és csomómentesre keverjük. A legkisebb lángon alágyújtunk és rettenetesen elkezdjük keverni. A kotyvalék egyre jobban összeáll, ne ijedjünk meg, csak keverjük tovább. Teljesen normális, ha csomók keletkeznek, ne pánikoljunk be, csak keverjük tovább. Nagyjából 2 perc múlva a ragacs kezd elválni az edény falától, azonnal le kell venni a tűzről; gyorsan kifeszítünk egy kb 30 cm hosszú folpackot, jó alaposan bekrémezzük vagy beolajozzuk a kezünket és a fólia közepére kivakarjuk a masszát. A fakanalat is alaposan lepucoljuk, visszarakjuk a kis forralóba és gyorsan langyos vízzel megtöltjük hogy szépen ki lehessen mosni. Visszatérünk a folpackoz és a fehér fura masszához, ellenőrizzük, hogy rendesen krémes-e a kezünk, majd szépen leválasztjuk a fóliáról és simára gyúrjuk (ehhez használhatunk babaolajat is, teljesen mindegy – amelyik kényelmesebb). Amikor már nincs benne csomó, készen van a gyurmánk. Folpackban és hermetikusan zárható edénykében vagy zacskóban akár egy hónapig is tárolható.
icipici rózsák
Miután eltakarítottunk a konyhában (max 10 perc munka a méréstől a takarítás végéig, komolyan tovább tartott leírni, mint elkészíteni!) elkezhetjük színezni a gyurmát – én akrillal szoktam színezni, mert az műanyag és további kötőanyagként fog szerepelni. Ha pasztell színeket szeretnénk, akkor egy kevés titánfehérrel (a titánfehér egy nagyon erősen fedő festék, ezt hobbi, vagy művészboltban találjuk) előbb fessük meg a gombócot. Ez elég időigényes, ha nem akarjuk, hogy márványos legyen a végeredmény, akkor addig kell markolászni, amíg egyenletes színe nem lesz. Elég kevés festék kell hozzá, pl egy 3 cm-s gombócot én lelapítok kb egy centi magas koronggá és az egyik lapos oldalára vékonyan felviszek egy cseppnyi akrilfestéket. Majd összegyúrom. Gyúrom és gyúrom. Amíg homogénné válik. A vinilragasztó egyik alapvető tulajdonsága, hogy átlátszóvá szárad, tehát ha áttetsző tárgyakat akarunk, ne adjunk hozzá titánfehéret. Ez mondjuk úgyis az első száradás után fog kiderülni. Mármint hogy hogyan szeretjük jobban a színét.
invázió a kertben
A mintázás nagyon egyszerű, hogy ne ragadjon, mindig krémezzük a kezünket, nem kell megijedni, a megszáradt kis tárgyak nem lesznek olajos tapintásúak. Nem ismerem a dolog kémiáját, de nagyon úgy tűnik, hogy összekötnek. Ha több darabot akarunk összeilleszteni, akkor még száradás előtt vinilragasztót tegyünk a darabok közé. Ha szétesnek, nincs tragédia, elő a pillanatragasztót és egy fogpiszkálót, és a probléma megoldásra lel.
A tejes száradásra itt is két napot szoktam hagyni, az első nap után meg kell fordítani a remekműveket.

Mivel több száz video és fotó készült arról, hogy miként kell mintázni ezeket a tárgyakat, erre nem térek ki külön. Alapvetően két módszert különböztetnék meg: az egyik gömbökből indul, a másik lapokból. Ezernyi tutorial les interneten és főleg a híres videómegosztó csatornán az emberre, én is ezekből szerzem a kezdő ötleteket. Keresőszavak angolul: modelling clay; fimo; maize dough - olaszul: pasta modellabile, fimo, pasta di mais.

A FIMO. Aki már használt ilyen gyurmákat, annak nyilván feltűnt, hogy kihagytam az egyik legalapvetőbb gyurmát, ez nem más, mint a fimo klasszikus melegre keményedő gyurmája. Sütőben kell kisütni, megvannak a trükkjei és a rafinériái, de mivel nem akartam erre külön kis sütőt venni, most ez egyelőre elhalasztatott. Kihagytam a leírásból, mert soha sem használtam, legalább annyit olvastam ellene, mint mellette. Ha cane*-t akarunk készíteni, akkor kikerülhetetlen, én próbáltam elkészíteni keményítős gyurmából, de nem sikerült. Unokahúgom levegőn száradós play doh-jából egy láncra valót egyszer sikerült legyártani, de megszenvedtem vele.
*Ha nem tudod, mi az a cane, írd be guglin, vagy jútúbon :-) nagyon helyes és sokféleképpen használható csecsebecse

Nyilván feltűnt, hogy időnként hangsúlyozom, hogy vigyázzunk mennyit költünk az eszközökre, nos ennek konkrét oka van. Ha művészboltban, vagy hobbiboltban vásárolunk meg mindent, több tízezer forintos kontóval és csodaszép eszközökkel fogunk hazatérni. Van olyan eset, amikor én is a hobbiboltot, vagy művészboltot javaslom, de ha ugyanannak a funkciónak megfelel hirtelen egy másik, olcsóbb tárgy is, akkor szerintem érdemes manapság erre nagyon odafigyelni. Másrészt ha végképp nem bírjuk ki, és mindenképpen a márkás mintázókészletre van szükségünk, akkor ezt szülinapra, névnapra, egyéb ünnepekre szépen lassan kérhetjük, pár év alatt nagyon szép kis hobbiműhelyt fel lehet szerelni.

Hobbiboltban beszerzendő eszközök: levegőn száradó gyurma, 100 g-os vinilragasztó (ha találsz közértben, teljesen jó az is), 4-es és 0-s ecset, titánfehér akrilfesték, egy kis méretű gumihenger, amit nyomdázáshoz is használhatunk. Ha csüngőket akarunk készíteni, akkor 0,6-os vagy 0,8-as fémszálat keressünk (ezt még akkor kell beleszúrni, amikor puha és csak száradás után szabad hajlítgatni), ehhez leglább egy lapos és egy kúpos ékszerfogó, valamint egy kis csípőfogó. Ha jól el vagyunk eresztve anyagilag, nagyon szép mintákat lehet nyomni scrapbook-szilikon nyomókkal, (lehet venni külön fimo-hoz is, de inkább szavazzunk a többfunkciós dolgokra már csak azért is, mert ezek kis tárgyak, de sokan sok helyet foglalnak) de egy kis régi csipkével és a hengerünkkel is csudiszép hatást lehet elérni. Ha nem bírunk magunkkal és muszáj profi mintázókészletet, szilikonformákat vásárolni, hajrá, de ezek elég drágák. Ha hűtőmágnest akarunk készíteni, akkor nyilván kell hozzá mágnes, illetve egy jó erős ragasztó – én ragasztópisztolyt, vagy kétkomponensű durvát szoktam használni...szóval mielőtt nekiállunk, nagyjából találjuk ki, mit szeretnénk csinálni.

Közértben beszerzendő hozzávalók: citrom, babaolaj (vagy patikából vazelin), kézkrém, kukoricakeményítő. Lidlidiszkontban szoktam venni univerzális nedves tisztitókendőket. Nagyon jól jönnek, amikor az eszközöket le kell takarítani és a konyhában is praktikus :-)

Filléres / távolkeleti boltban beszerezhető akármik: minőszégi manikűl-készlet, cillogósz flittelek, gyöngyök, cecebecék, kölömlakk, eszetleg szépszégesz aklilfeszték. Masznik, szalagok, comagolópapílok, tányél-alátét. Eccóval occó, rövid életű cuccok.


És hogy a címhez mi köze van ennek a posztnak? A készre becsomagolt ajándékon díszelgő masni közepére gyönyörűen fel lehet biggyeszteni egy kis virágot, egy pillangót, egy karácsonyfát, vagy bármit. Jó hozzá a kétoldalú szivacsos ragasztó, vagy a ragasztópisztoly. Az ünnepelt imádni fogja :-)



Jó kreatívkodást!!!!

2013. június 26., szerda

CUKKINIS TÉSZTA


Hozzávalók 4 főre
-3 (max 15 cm hosszú), zsenge cukkini, vagy ha nincs, egy szép 30 cm hosszú cukkini
-10 dkg csíkokra vagy kockára vágott füstölt sonka, szalonna, vagy tarja – ki melyiket kedveli jobban
-fél dl oliva olaj (– ez főzéshez és salátákoz kiváló, de sütéshez használhatatlan, ne is próbálkozzunk vele)
-két csipet bors
-két gerezd fokhagyma, illetve ha olyan fokhagyma-finnyás a férjed, mint az enyém, akkor egy jó teáskanál fokhagymapor, amit a végsőkig lehet tagadni. Ha a drága mégis kiérzi az ízét, akkor nagy levegő, elbűvölő mosoly és „csak egy csipet ment bele véletlenül drágám, ezt egy kisgyerek is megenné”
-só a szószba nem kell, mert a füstölt husi egyébként is sós, csak a tészta vizét kell ízlés szerint sózni
-ha szereted a hagymát, akkor egy kis fej nagyon kellemes ízt ad a szósznak.
-4-5 közepes méretű skalpolt, avagy leforrázott majd bőrétől kegyetlenül megfosztott paradicsom - ez olaszul pelati névre hallgat konzervbe gyömöszölve itt fillérekért lehet hozzájutni, ha otthon kell elkészíteni, na az 10 perc nem túl komoly munka
-reszelt sajt – olaszosan parmezán vagy grana dukál hozzá, de biztos vagyok benne, hogy bármilyen sajttal fincsi

fejenként 10 dkg tészta, amit szárazon kell lemérni (ezt az olaszok kiszámolták, ennyi tészta elvileg nem hízlal és általában elég is egy felnőttnek – serdülő korban levő sáskák fejadagját nyilván fel kell szorozni!!!) ha felnőtt fejjel nem elég, tessék gyümölcsöt enni utána...ha az sem elég, akkor fagyit. Ha még mindig éhes vagy, akkor fordulj dietológushoz.
ajánlott tészták: bármilyen fajtájú, méretű, felületű penne illetve a szélesmetéltek teljes skálája kiváló ehhez a szószhoz 

Elkészítés

2 zsenge (kb 2 cm atmérőjű) cukkinit szépen megmosunk, majd felkockazunk vagy felkarikázunk - ez kizárólag esztétikai kérdés. Ha a kockák mellett döntünk, akkor kb másfélszer 1 centisek legyenek, ha viszont karikapártiak vagyunk, akkor azok legfeljebb fél centi vastagok legyenek, hogy az egész rendesen atfőjön.
A 100 g füstölt husit csíkokra vágjuk és egy leégésmentes serpenyőben pár percig pirítjuk (ha még nincs, akkor szülinapra kérj a családtól kerámiamázas serpenyőt, jobb mint a teflon és látod is, mit főzöl). Ha hagymát is szeretnénk bele tenni, most gyorsan karikázzuk fel és a sercegő füstölt husival roggyantsuk össze. Ha bármilyen okból nem vagyunk hagymások, vagy csak most vettük észre, hogy elfogyott otthon, akkor teljesen nyugodtan kihagyható.
Ha már szépen serceg a hagyma és a husi, hozzáöntjük az olajat és felmelegítjük, hadd forrósodjon csak fel, majd hozzá adjuk a felaprított cukkinit. Szépen összekeverjük, majd egy-két csipet borsot és egy jó adag fokhagymát hozzáadunk. Fedővel lefedjük és pár percenként átkeverjük. 

Nagyjából tíz perc lassú tűzön való rotyogtatás után hozzáadjuk a pucolt paradicsomot – lehet egészben rátenni, a következő forgatáskor úgyis egy fakanállal szétcincálható. 




Még egy jó tíz percig főzzuk, akkor jó, amikor a paradicsom már csak kevéssé felismerhető és a cukkini sem túl kackiás. Nagyjából 20-25 perc alatt elkészül.







Megfőzzük a tésztát, nem kell olaj a főzővízbe, csak egy kanál só (már aki nincs eltiltva tőle). Leszűrjük, lecsepegtetjük és azonnal hozzákeverjük a szószhoz. Ha nem tálaljuk azonnal, mert például leves van előtte, vagy valakire várni kell egy picit, akkor a serpenyőben fedő alatt tartsuk tálalásig, amikor is többször jól átkeverjük és elosztjuk a tányérokon. Az asztalnál mindenki szépen megsajtozza magának ízlés szerint.




Mennyei nyári ebéd, jó étvágyat hozzá.